BUÉK mindenkinek…hihi….kicsit késve…hehe.
Nem volt valami nagy szám a szilveszter. Vagyis egyáltalán nem volt semmilyen. Amolyan japán-szilveszter volt. Uncsi. Mit is beszélek? Japánban nincs is a szó legszorosabb értelmében megemlíthető „szilveszter”. Itt újév van. Elég családias hangulatú.
Családi-össznépi evés otthon, tv-maraton, éjfélkor templom, ahol kívánnak maguknak sok szépet és jót. A gyerekek 18 éves korukig kapnak újévi pénzt. Nem keveset, elhihetitek. A hagyomány szerint csak teljesen új, nem használt papírpénzt illik odaadni. Hát. Én azért elfogadnám az összetaposottat is ……Általában ezt nem költik el, hanem gyűjtik szépen, szorgalmasan (néhány szerintem tuti, hogy dühösen) és majd csak akkor veszik elő, amikor meg kell venni a suli egyenruhát, az iskolai biciklit, vagy be kell fizetni az egyetemi tandíjat. Na igen. Így elsőre azt mondtam ne már!!! De gáz!! Szegények. Ott van előttük az a sok , szép ropogós lóvé és csak szagolgathatják!
Aztán rájöttem….lehet, hogy azért tud ez a nép ennyire jól spórolni? Azért nem költenek feleslegesen? Ezért tudják eldönteni, hogy a keresetük és vagyonuk alapján mit engedhetnek meg maguknak. Hm…..elgondolkodtató, nem?
Szokás még újévi képeslapot is küldeni. Ezt is elég komolyan is veszik. Viri is kapott kettőt, úgyhogy lányom riadt tekintetétől megzabolázva, habzó szájjal rohantam a postára.
Soma felé intézett halk kérdésemre, miszerint ő nem szeretne-e küldeni valakinek, mielőtt megint vattát köpök egy kedves, postai dolgozó ölébe, a válasza egyértelmű és lekicsinylő nézés volt. Hurrá. A fiam az antiromantikusok népes csapata felé vette az irányt. De én, kedves leendő menyjelöltek, én mindent megteszek, hogy letérítsem a nem kívánt útról. Ha nem sikerülne, javaslom ezt megbeszélni a párommal….mert akkor ő győzött. :(
Na de mi azért (szilveszter lévén ) kirúgtunk a hámból és elmentünk magunkat kicsit megmérgezni a közeli McDonaldsba. (Olyan régen voltunk, hogy a múltkori „műanyagbevitelünket” már a skacok immunrendszere is lebontotta . Fő a mértékletesség!:D)
Aztán itthon elvoltunk magunkkal. Beszéltünk a családdal skype-n. ÉLJEN A TECHNIKA!!
Nagyon jó fejek voltak….még pezsgőt meg bort is bontottak velünk éjfélkor, pedig otthon még csak délután 4 volt.
Nah jó. Azért röhögtünk is ám sokat. Ákosom egyszerűen elemében volt. Az volt a fő szórakozása, hogy lefotózta a fejét különböző grimaszok kíséretében, majd várta a hatást. Bah! A magam részéről nem maradt el. Sírtam! Szó szerint. Nem is! VINNYOGTAM! Olyan jól sikerült az idióta, alkesz-munkás feje, hogy szinte már éreztem is a pia-fokhagyma-lábszag keveréket . Hahahahaha!!!!
Más!
Ééééés végre megtörtént. Idén is snowboardoztunk! Isteni volt. Alig estem. Tényleg! Oké…azért az a pár esésem elég látványosra sikeredett. Na ja…kicsit már bátrabb vagyok így a sebességem is gyorsabb…így az eséseim is fergetegesek ..hehe. Az egyiknél néhány deszkás srác hangosan felnyögött ….és….igen…röhögött…..na nálam nem hangosabban…..sztem egy balettelőadáson a primadonna nem tudna ilyet!!!!
Jó volt. Izomláz van, de elviselhető.
Oszt mi is van még…….? Más most nem jut az eszembe….folyt. köv…….
