Hát bejött... rögtön elsőre sikerült a sportpályákat látnom! A második zöldre amikor rá akartam repülni, akkor láttam meg a táblát Hakusan 16 km, meghogy templom is van ott.
Na de vissza a hétfői rákészülésre. Vasárnap megkérdeztem a munkatársnőmet, hol lehet venni olyan térképet amit bírok olvasni, és a Rojo park még mindig érdekelt. Hát térképet... olyat sehol, de ha bemegyek a helyi önkormányzatba, ahol a registrációs kártyámat is intéztem, és mellesleg a Rojo park mellett van, ott adnak a turistáknak ingyen.
Uhhh, bakker... pedig láttam is, csak valahogy kiesett.
A mosás, vasalás, porszívózáson kívül a hétfő délelötti program meg is volt. A hivatalban odamentem az információs pulthoz, és kérdem beszél-e angolul... persze nem, sebaj ott volt egy olyan térkép ami nekem is kellett volna , csak japán nyelvű. Dugom az ember orra alá... mondom: turista... jönni... idegen országból... nem beszélni tiéd nyelv... kérni ilyet... kanji nem jó... plíz inglisest! Hát nem érti... sehogy sem érti! De nyúl a telefonhoz (na megmenekültem) és hív valakit. Jött is egy nő, na és mi volt az első kérdése? No persze japánul. Az hogy brazil vagyok-e? Há persze... a brazil szambaválogatott tagja vagyok! Azt mondom ennek is... plíz inglis map... erre ő áááá inglisu... hai! Nah rájöttetek végre! És lőn világosság... jött egy ember, aki beszélt is, értett is, és adott is térképet! Ekkor nagyon örültem, megvan minden, a térkép szuper, a Rojo park ráadásul a nagyított térképen van, ahol a parkon belüli helyek is ott vannak, na akkor hajrá!
...És ekkor veszem észre, hogy a fényképezőgépet otthon hagytam.
Remélem mindenki szerint megérte visszamenni érte.
b.jpg)
b.jpg)