Nah, ennyit a hóról.

Már vagy három napja esik az eső. Ha nem lenne az egész város alulról becsövezve, már úszva közlekednénk. De hála a remek és precíz csatornázásnak, mindenhonnan és mindenhová tűnik el az olvadó latyak az utakról.

Szóval megint unalom. Suli nincs, csak a napi monoton főzés, gyereknevelés, „hóesésvárás”. Mert a közeli sípályán hiába van hó, esőben snowboardozni nem a legkellemesebb.

Azt nem is meséltem, jó múltkorában olyan vihar tört rám hazafelé, hogy a kicsikocsinkat majdnem kifújta a kezemből. Csak úgy rángatta. De olyan hirtelen jött, hogy fel sem tudtam fogni. Egyik pillanatban nyugodtan autókázom, a másikban meg mintha valaki oldalról meglökné a Hondát…….hát kicsit megijedtem. Pedig ez itt elég gyakori. Jó kis hideg felhőszakadás.

De nem annyira, mint a lakásban a csapvíz. ÉN MÉG ILYET SOHA, DE SOHA NEM TAPASZTALTAM!!!!!

Ha valaki azt mondja otthon, ááááá az semmi, nálunk is baromi hideg a csapvíz, az nem tudja még, mi is a hideg.

Kezdjük ott, hogy nincsenek szigetelve a kinti csövek, mivel errefelé nagy mínuszok nincsenek. Nagyok nincsenek…de kicsik igen! No már most!

Pont annyira vannak leásva a vízvezetékek, hogy még ne fagyjon el, de túlzásba nem viszik. Eredmény: gyakorlatilag és SZÓ szerint a mosogatónál NEM tudom a hideg víz alá tartani a kezem, mert (múltkor megmértem) 3 másodperc után már fizikailag annyira fájt, hogy nem lehetett elviselni. ISZONYATOS!!!!! Inni lehet, persze, hisz aki szereti a jeges italokat, annak kifejezetten élvezetes. Én a magam részéről szeretem, de csak lassan kortyolgatva.

A fürdőben valamivel jobb. De a konyhában  !!!!!!! Szóval amíg nem voltam még itt kint, Ákos mondogatta, hogy milyen hideg a víz. De amit akkor elképzeltem, az semmi a valósághoz képest! Kb olyan, mintha a csapból jégkockák potyognának. Iszonyúúúú!!!!

Na de megyek, ma nincs ihletem……..