A pénteki kirándulásra elterveztem, megnézem a Koke-no-sono kertet.
Minden rendben is zajlott nem aludtam el, volt térképem, tehát készen voltam testileg lelkileg.
A térkép szerint is meglehetősen egyszerű odatalálni, a munkahelyemre vezető útról kell balra lefordulnom, aztán toronyiránt és megint balra. Így is tettem, de valahova egész más helyre lyukadtam ki. Ebben a kisvárosban találtam egy útjelző táblát, hogy jobbra 16 km-re szintén van valami, amit meg szeretnék nézni -egy pillanatig át is futott a fejemen az egyszerűbb út esélye-,de kitartottam akkor is a kertet nézem meg, és elindultam visszafelé.
A következő nagyobb kereszteződésnél lévő táblán rajta is volt, 3.6 km-re van, tehát innen már nem ronthatom el. De mégis, mert az újabb nagyobb kereszteződésben visszafordulva, megint 4 km-re voltam a céltól. Ez nem lehet, egész Európát bejártam Angliától Dániáig, és sosem tévedtem el.
És ekkor vissza, és megint vissza, és megint vissza, persze különböző útvonalokon, hátha én vagyok a hülye...
Végső elkeseredésemben, már mindent bevetettem, és feleségem módszeréhez folyamodtam, a térképet is menetirányba tekertem, de nem segített. Szerencse, hogy nincs velem, mert már mondaná: -látod, nem csak a nők tudnak eltévedni!
Elegem lett a térképből, ember kellett. A városban megálltam egy motorkereskedés előtt, és megkérdeztem az utcán szerelő tulajtól, merre is az arra. Készségesen útba is igazított, menjek egyenesen, aztán balra lesz a Nata-dera templom, és...
Jaj mondom, állj jó lesz az is! (Elegem lett a csalingázásból.)
Tök jó, ez közel is van, szép is gyerünk. Ez sem lett meg elsőre, ugyanis rájöttem, az amúgy mindent logikusan végző Japánok arra gondoltak, hogy a kereszteződésnél kiírják angolul, merre és milyen messze van a cél, de arra nem, hogy közben meg kell tanulnod olvasni a kanji-kat. A lényeg ahol le kell fordulni, már nyoma sincs az angol útbaigazításnak, ezért ha valaki erre jár, azt tanácsolom a táblánál nullázza le a napi számlálót a kocsiján, és ahogy az adott km-nél van álljon meg, és keressen valakit aki segít. A végén bejutottam.
Nata-dera annak a Shingon szektának egy híres temploma, amiről azt mondják, hogy 717-ből származik, mikor Taicho Daishi otthont adott egy fegyveres istenségnek a sziklás barlangban. A templomot Kaga harmadik ura, Maeda Toshitsune által, újjáépítették az Edo időszakban. A hely leglátogatottabb lombhulláskor. További képek itt:indafoto.hu/korben_dallas/alap_album