Meg volt az első felvonulásunk a gyerekek iskolájában. Szó szerint :( Máshogy nem is tudnám jobban kifejezni.
Hol is kezdjem? Bementünk a suliba, ott kissé tanácstalanul néztünk körbe, vajon hová is tegyék a gyerekek az utcai cipőt, melyik fakkba a rengeteg közül, és ajjaj, nem látok váltópapucsot magunknak..most mi lesz? Na mire ezeket végiggondolhattam volna úgy istenigazából, már meg is jelent két nő mosolyogva, az egyik kezében két pár papuccsal.
Már meg sem lepődtem.
Gyakorlatilag már vártak minket, majd bekísértek a tornaterembe, ahol már ott ültek szépen egymás mögött , több oszlopban az idei év új diákjai. (Elsősök, ill. akik nem elsősök, csak egy másik iskolából jöttek át ide.) Mondanom sem kell, már megint kisebb feltűnést okoztunk. Huhh.
Szóval ott tartottam, hogy bementünk, és leültették a gyerekeket egy tábla mögé, ahol még nem ült senki. Valami olyasmi volt rá kiírva, hogy egyéb iskola. Mert hogy kitáblázták az iskolák neveit, ahonnan az elsős tanulók érkeztek, és ezek mögé ültek le szépen, sorban mindannyian.
Tehát egy Brazil kisfiú, egy Japán nagy fiú és a mi gyerekeink ültek ennél az „egyéb” táblánál.
Mi meg mellettük a két tanárral, a suli irodistájával, a polgármesteri hivatalból Meiry-vel és a mi nyelviskolánkból egy nővel. Jaja..Ők mind ott voltak, hogy minden simán menjen, semmiben ne szenvedjünk hiányt. (Hogy ezt hogyan szervezték össze, na nem tudom…de az biztos, hogy már van benne gyakorlatuk!)
Végighallgattuk, fordítottak, nem értettük, fordítottak, kiosztották a suli jelvényeket, névtáblákat, fordítottak, papírt kaptunk, fordítottak :D Néha felpattantunk (amikor mondták), néha meghajoltunk (amikor mindenki). Mert felpattantunk. És igyekeznünk kellett. Nem tudtunk olyan gyorsan, mint az összes gyerek a teremben. És végig teljes kussban ült mindenki. Egyenesen az igazgatóra nézve. Dörzsöltem a tenyerem. Király! Ez kell az én kamaszodó gyerekeimnek. Mostantól a lábam nyomát is csókolgatni fogják, hogy én milyen türelmes, aranyos és drága anya vagyok :D :D
Hála a fegyelmezettségnek, hamar vége is lett. Na de mi ennyivel nem úsztuk meg! Fel kellett mennünk a tanáriba, hogy a gyerekek megismerkedjenek azzal a tanárnővel, akinek az a feladata, hogy pesztrálja a gyerekeinket, és ha valamit nem értenek, akkor külön foglalkozzon velük. Felmentünk hát és bemutatkoztunk .
Aztán nagy meglepetésünkre felhoztak 3 Brazil gyereket azzal a szándékkal, hogy a mieink egy kicsit kevésbé legyenek megilletődve, hisz járnak ide más külföldi gyerekek is. Sajnos, igyekezetük ellenére, nem sikerült. A három diák gyakorlatilag jobban zavarban volt, mint mi. Pedig higgyétek el...Virág-Soma páros arca olyan volt, mintha éppen akkor estek volna át egy botox-kezelésen..Sz'tem valahol felvették ezt az arckifejezést,még talán a kocsiban a kiszállás előtt. És azóta a görcs mereven tartotta magát.
Ráadásul közben kiderült, hogy rossz színű cipőt vettünk Somának..már kezdtünk gondolkozni, hogyan cseréljük ki. Óóóóó…nem sokáig kellett. Előkotortak valahonnan egy vadi új megfelelő színűt, ami persze a Soma mérete, és kicserélték a miénkkel. Hát ez is megoldva.
Huh…majdnem elfelejtettem…..miközben haladtunk felfelé a tornateremből a tanáriba..na ez egy kicsit kínos volt. Pont kicsengettek.(Mert közben rendes tanítás folyt.). Hát úgy éreztem magam, mint valami celeb…komolyan. Vihogás, hajlongás…bámulás….Röpködtek a „kawai”-k ,a „my name is”-ek….jajajajajaj. A gyerekek mögött kicsit lemaradtunk, és folyamatosan röhögtünk Ákossal. Szegények mereven csak előre mertek nézni, máshová nem. Hát mi sem sokáig vigadtunk….mi is megkaptuk….Itt jöttem rá, valószínű a kawai nem csak azt jelenti, hogy cuki, aranyos. (Ugyanis nem hiszem, hogy egy kamasz Japán srác az én kamasz fiamra ezt a szót használná, ha csak ezt jelentené..báááárrrr …. Na jó..ebbe inkább ismételten ne menjünk bele :). És , igaz még mindig felettébb cukik és aranyosak vagyunk Ákossal :D :D, de nem hiszem hogy egy 12-13 éves forma csajszinak ez lenne az első szó, ami megfordulna a fejében minket látván.:) Szóval ,szerintem inkább olyasmit jelent, hogy tök jó, érdekes, aranyos, kedves..stb…..szóval minden egyéb, ami rám illene :D :D
Összefoglalva: megint kellemesen csalódtunk.
És akkor most kép az egyenruhájukról
