Igazán be akartam fejezni az előző bejegyzést, de valahogy nem ment.
Most, hogy újra itt ülök a felkelő nap országában, a lelkesedésem is felébredt :)
Az a számomra igen-igen kellemes eset áll fent, hogy míg Virág és az apja dolgoznak, keresik a pénzt, hogy eltartsanak belőle kemény két és fél hétig..höhöhö, én itthon teszem a semmit (amúgy nagyon odafigyelve és precízen ) és azon agyalok, hogyan is kell ezt csinálni. Boldogságom napsugaras oldalát csak az a tény árnyékolja be kissé, hogy a másik felem otthon maradt ( kicsi, csepp "majdnemnagykorú" fiam ).
Igazából Ő döntött úgy, hogy ezt a két és fél hét szabadságot választja a két hónap "robot" helyett és mi, felvilágosult, felettébb jó fej és megértő szülőkként beleegyeztünk. (A pénztárcánk sem sírt annyira csak az én ősanya lelkem hörög kicsit :((( )
De hála a technika korának, naponta tudom gyakorolni a látszólag zord, szigorú anyaképet.
(Uh...eleredt az eső...megint. És ez még nem is a csapadékos hónap.)
Visszatérve...
Reményeim szerint Virág ismét készít egy hosszú beszámolót majd az idei munkájáról, ami azért is lesz baromi érdekes, mert nőtt tavaly óta 1 évet és mint tudjuk, ebben a korban ez hatalmas változásokat okozhat.
No és mivel már tavaly is kemény munkahelyi zsarnoknak bizonyult, hát kíváncsian várom a fejleményeket..muhahahaaa. (Új munkatársa lett,,ajjajjj,,,)
Az én élményeim tehát annyira nem lesznek érdekesek...gondolom, így csak a bevezető és kitöltő szöveget fogom körmölni.
Tehát az utazásról....
Sokkal jobb volt, mint tavaly, mert Tokióba érve nem vonatoztunk, hanem átmentünk busszal a Haneda reptérre és onnan belföldi járattal repültünk Komatsuba.
Azért ezt már inkább bevette a gyomrom.
Viri profin nyomta..ő vette a jegyeket a buszra és segítséget is ő kért a Hanedán, mikor kicsit elakadtunk.
Azért ez 15 és fél évesen nem rossz, nem ? (büszke anya)
(oh...eső)
Tette ezt önként, hisz 1 év múlva a bátyjával már egyedül jönnek. Ennyi időm lesz felkészülni életem leghosszúbb, legrémisztőbb tizenakárhány órájára :((((
Nah de a lényeg
Szóval jót repkedtünk, semmit nem ettünk szinte, a repülős kaját nem bírjuk megszokni. Én azért valamit csak csak, de Viri nasikon élt.
Végig nem volt semmi, csak Frankfurtba értünk késve így eléggé rohannunk kellett, hogy elérjük a csatlakozást. (Marha nagy az a reptér :((( ) Mindenhol normálisak voltak, de természetesen Japánba beérve mégiscsak éreztük a különbséget. A normális az alap, de erre még rápakolnak egy adag kedvességet és megnyugtató segítőkészséget is.
Igazából azon kívül, hogy bekajáltunk egy sukiya-ban és másnak már elmentünk görkorizni a Kibagata tó köré, nem sok minden történt még.
Talán annyi, hogy Viri megkapta az egyenruháját ( cukiiii) és nagyon örültek neki a munkatársai.
Volt, aki még meg is ölelgette, ami a tankönyvek szerint Japánban nem illő.
Azonban ne felejtsük el, hogy ahogy mi sem ülünk már lovon, karikás ostort csattogtatva...
(óóóóó, visszajött az adás...erről később)
.....Japán sem ragadt le samurájok korában. Vagyis ha már nyitottál feléjük és ők is bátran viszonozták ezt, nagyon közvetlenné tudnak válni. Sőőőt!!
De ezt majd Virág elmeséli részletesen.
Voltunk persze egy kis üzletnéző körúton, ami tele volt "wááááá", meg" "hűűűűűbanyek", meg "aztak...." meg "naheztutikell" felkiáltásokkal.
Ez kellett bevezetésnek....majd az eltartóim összegürizik rá a pénzt :) (Ezt azért meg tudnám szokni.....semmi munka, zéro főzés ááá....)
Azért csak egy kis érdekesség azok közül, amiket láttam: Ágynemű huzat. Az egyik fele érdekes anyagból van.
A címkéjén hópelyhek vannak feltüntetve jelezvén, hogy az az oldala nagy, nyári melegben hűt.
Hogy ezt érzékeltessék is két csőnek a belsejét bevonták ennek az ágyneműnek az anyagával. Pontosabban csak az egyiket. A másikba egy sima ágyneműt húztak. Be kellett dugni oda a kezed és érezni lehetett a különbséget. Hát volt. Az anyag, hiába tartottad ott a kezed, egyszerűen nem melegedett fel. Míg a másik rögtön átvette a tested hőmérsékletét.
Vagy ott van az a telcsi. Konkértan olyan, mint amikor egy kis könyvet tartasz a kezedben, csak épp az előlap és a hátlap helyén is kijelző van. Becsukva forgathatod, mert mind a két oldalán érintőképernyő van. Kinyitva meg egy hatalmas, középen kettéválasztott kijelző néz rád vissza. Két kijelző, egy telefonon. Brutál jól néz ki :O
Azt még nem tudom, hogy mükszik, de tuti meg fogom tudni!!!
Hát ennyit mára. Vagy én, vagy Viri jön
Ja, a Tv adás. Amikor hirtelen el kezd esni az eső, a tévénk egy kicsit szünetelti az adást és valamit kiír ezzel kapcsolatban. Azt értem, hogy nagyon esik az eső, de olyan hamar visszajön a kép, hogy nem tudom lefordítani az egészet. Majd apránként, szavanként (az angolom csapnivaló, a japánnal is hadilábon állok :(( )
Folyt köv...
